Tudás kontra készségek

A főiskolai oktatás arra késztetett bennünket, hogy az elmélet és a gyakorlat között nincs alapvető különbség. Nem, persze tudod, hogy a kettő nem ugyanaz. Ennek ellenére nem lát semmilyen lényeges különbséget. Azonban létezik.

A legtöbb ember egyenlőségjelet tesz a „tudom” és a „tudom” közé. Csinálsz valaha ilyet?

Tekintsük a következő példákat:

1) Tudom, hogy a dohányzás káros az egészségemre, de még mindig dohányzom.

2) Tudom, hogy a gyorsétel rossz, de még mindig megeszem.

3) Ismerem a KRESZ-t, de mégis megszegem.

4) Tudom, hogy jót tesz nekem a kocogás, de még mindig nem megyek minden reggel futni.

Az emberek gyakran összekeverik a "tudom" és a "tudom" kifejezést. A KRESZ-példa nagyon releváns ebben az összefüggésben. Ha valaki ismeri az összes közlekedési szabályt, és tudja, hogyan működik a vezetés, az azt jelenti, hogy vezethet? Nem. De mi van, ha azt hiszi, hogy tudja? Minek kell neki oktató, ha azt hiszi, hogy már mindent tud?

Ha biztos vagy a tudásodban, valószínűleg nem fogsz tovább tanulni. És ha biztos vagy benne, hogy már mindent tudsz, semmi újat nem fogsz megtanulni. Eszedbe sem jut, hogy kellene. Így rengeteg nagyszerű lehetőséget fog elszalasztani az új készségek elsajátítására.

Az átlagos főiskola csak tudást kínál. A készségeket egyedül kell elsajátítanod. Mit mondasz? Nemcsak elméletet, hanem gyakorlati tapasztalatot is szerzett a főiskolán?

RENDBEN. Ha fizikus vagy, próbálj meg nekem egy működő gőzgépet készíteni, ami akár 20%-os hatásfokkal is működik. Valószínűleg tudja, hogyan, de valószínűleg nem tudja, igaz?

Ön vegyész? Készíts egy kis füstmentes puskaport. Megint, tudod hogyan, de nem tudod, igaz?

Egy matematikus? Írj egy egyenletet, amely leírja egy ballisztikus rakéta röppályáját! Ne felejtse el figyelembe venni az alakját. A való életben a ponttömegek nem repkednek, és a közmondás szerint gömb alakú tehén nem létezik.

Tudás kontra készségek 2

Egy biológus? Izolálj egy kis penicillint nekem. Ez egyfajta penészgomba, ami a dinnyén is megtalálható. Tudtad már? Nagy. De sikerülhet?

Egy közgazdász? Mit szólnál az üzemanyagárak előrejelzéséhez? Rögtön feljön, azt mondod? Most használja jóslatait, hogy 2000 dollárt 200 000 dollárra fordítson egy év alatt. Játszottál már egyszer a forex-el? Valódi pénzzel? Vagy csak tudsz róla valamit?

Nemzetközi közgazdász? Kiváló! Hol érdemes offshore számlát nyitni? Hongkong, Írország, USA? Miért? Még ha tudod is a választ, nem valószínű, hogy azonnal meg tudod csinálni, mivel még soha nem csináltad. Valószínűleg nem tudná, hol kezdje.

Ezek olyan dolgok, amelyeket nem tanítottak neked az egyetemen, igaz? Miért olyan témákhoz adunk ki feladatokat, amelyekről még nem tanultál? Mert ezek valódi életfeladatok. Ezt jelenti a valós gyakorlat, nem pedig a gömbölyű tehenek vagy a tökéletes piaci verseny, amelyről valószínűleg az egyetemen tanult.

Ja, és hogyan felejthetnénk el a marketingeseket! Mi a legjobb módja annak, hogy 500 dollárt költsön el, hogy minél több emberhez eljuthasson a programozási tanfolyammal kapcsolatos információkkal? Reklámkampány? De a reklámozás klasszikus megközelítése, valamint az egész USP-koncepció (amit valószínűleg az egyetemen tanítottak, minden sebre való kötszer) már régóta elavult.

Felejtsd el, hogy tudsz valamit. Kérdezd meg magadtól, hogy milyen hasznos dolgot tehetsz. Vannak olyan hasznos készségei, amelyekért az emberek készek fizetni, és eleget fizetnek az Ön igényeinek kielégítésére?

Szóval, barátaim, legyünk hálásak, hogy létezik ez a nagyszerű kurzus, a CodeGym, amely nem csak a kódolás ismeretében segít, hanem megtanít kódírásra is. Azt is lehetővé teszi, hogy munkát találjon, és néhány éven belül tisztességes pénzt keressen, amely elegendő lesz a kényelmes élethez.

Még egyszer mondjuk el: nem számít, mit tudsz. Az számít, hogy képes vagy-e valami hasznosat tenni, amit mások hasznosnak találnak, és amiért készek fizetni.

Minél előbb rájössz erre, annál jobb.